gartencenter@gmail.com
Tel.:+36 20 353-1775
AUTOMATA
ÖNTÖZŐRENDSZEREK
„Előszó: Kihúzom a vizet a kútból, kiöntöm a kannába, majd
elballagok a hervadozó növényhez, meglocsolom, majd megvárom, amíg beissza a
föld a vizet – azután megismétlem a műveletet annyiszor, ahányszor még kívánja
a talaj a vizet!”
Ez volt a múlt. Innen jutottunk el odáig, hogy gombnyomásra,
majd mikroprocesszoros vezérléssel előre, akár egy éves időtartamra is
programozott öntözési renddel öntözhetjük kertünket, sportpályánkat és
földünket.
Rohanó világunkban kertet locsolni már nem érünk rá. Aki
erre mégis vállalkozik, és az elfolyási veszteség előtt áthelyezgeti pörgő,
vagy billegő szóró berendezését, s közben kerülgeti a tömlőt, annak már 100
m2-es fűfelületnél is órákat kell eltöltenie locsolással, s még így is kérdéses
a beöntözés mélysége s a kijuttatott víz mennyisége
AUTOMATA ÖNTÖZŐBERENDEZÉSEK kivitelezését megelőzi a
helyszín felmérése, vizsgálata és azután a tervezés. A tervezést a következő
szempontok alapján kell elvégezni:
1. részletes felmérési alaptérkép vizsgálata
2. terepadottságok figyelembevétele
3. vízvételi lehetőség
opciói ( tó, kút, hálózati víz)
4. talajadottságok megállapítása
5. vezérlő kiválasztása
6. szektorok, zónák megállapítása
7. kijuttatandó vízmennyiség kiszámítása,
8. program-meghatározás: öntözési ütemterv készítése
A fenti pontok alapján elkészülhet a kiviteli terv
A legjobb, ha tájépítészeti kiviteli terveket öltöztetjük
fel az öntözési tervvel., mivel a tájépítészeti terv tartalmaz minden olyan
adatot, amely szükséges az öntözési tervhez:
a, építményeket (épület, garázs, melléképületek, kerti
épíitmények, pl.: filagória, stb)
b, burkolt felületeket (amelyeket nem kell locsolni)
c, terepviszonyokat (szintkülönbségeket, rézsűket, stb)
d, növényzetet: fák, cserjék, talajtakarók, virágfelületek
és a pázsitfelület arányát
e, föld alatti közműveket, vezetékeket
Automata öntöző programozásánál fontos, hogy úgy állítsuk be
a zónák működését, hogy megfelelő mélységig átáztassa a talajt, mert rendszeresen
kevés vízzel történő locsolás esetén a gyökérzet nem megfelelő magasságban
fejlődik, s ezáltal, ha az automata öntöző valamilyen oknál fogva nem üzemel
pár napig, akkor a pázsit károsodhat! Ennek kiküszöbölésére a megfelelő gyakoriságú, vagy ritkaságú és
megfelelő idejű locsolási program beállítása szükséges! Azonkívül a talajadottságoktól is függ, hogy
hogyan állítom be ezeket az értékeket! Nem mindegy, hogy agyagos, vagy homokos
talajon locsolok.
Hálózati vízről történő locsolás esetén nyomásfokozó
szivattyút alkalmazunk, hogy az öntözési zónákat csökkenthessük, ezáltal
kevesebb mágnesszelepet kell alkalmazni. Nagyobb terület esetén még az
öntözésvezérlő kapacitása sem növelhető, csak típusváltással. Kb 6-8
mágnesszelep költségéből kijön egy nyomásfokozó szivattyú ára, tehát
feleslegesen növelni a zónák számát nem is gazdaságos. Ennek a kérdésnek az
eldöntéséhez nyomás-karakterisztikai vizsgálat szükséges, mely azt jelenti
egyszerűbben fogalmazva, hogy egy adott keresztmetszetű cső (fúvóka)
megnyitásakor mennyire esik le a nyomás, és egy percen belül hány liter víz
folyik át a csövön. Ha ez az érték közelít a nullához, akkor be kell avatkozni,
tehát zónákat bővíteni, vagy nyomásfokozó szivattyút alkalmazni.
Egyre gyakoribb igényként merül fel, hogy ásott vagy fúrt
kútra telepítsük rá az automata öntözőrendszert. Ez komolyabb beruházást
igényel, mivel az átlagos kutak vízhozama nem olyan, hogy biztosítsák azonnal a
kijuttatandó vízmennyiséget, ezért vízgyűjtő tartályt, (ciszternát) kell
építeni, amelyben még a csapadék vizet is vissza tudom tartani öntözés céljára.
Az előzetes gazdasági számítások alapján, így a beruházás többletköltsége 5-6
év alatt megtérül, a mindenkori hálózati vízdíj mellett.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a hazai kereskedelemben
kapható három legmegbízhatóbb típust és azok legoptimálisabb kombinációit
alkalmazom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése